Őstermelő vs. kistermelő - Mi a különbség és melyiket válaszd?

Őstermelő vs. kistermelő - Mi a különbség és melyiket válaszd?

Az őstermelő és a kistermelő nem ugyanaz - bár a legtöbb ember felváltva használja a két szót. Az egyik adózási kategória, a másik élelmiszer-biztonsági besorolás. Ha közvetlenül a vásárlónak akarsz eladni húst, tojást, lekvárt vagy zöldséget, mindkettővel találkozni fogsz - és lehet, hogy mindkettőre szükséged lesz egyszerre. Emberi nyelven elmagyarázzuk a különbséget, és segítünk eldönteni, melyik kell neked.

Mi az az őstermelő?

Az őstermelő egy adójogi kategória. Ha saját gazdaságodban megtermelt növényi vagy állati terméket értékesítesz, és az agrárkamaránál (NAK) nyilvántartásba vetetted magad, őstermelő vagy. Igazolványt 2021. január 1. óta nem állítanak ki, a státuszod a közhiteles őstermelői nyilvántartásban látszik, az adózáshoz pedig a NAV-nál is be kell jelenteni a tevékenységet.

Röviden:

• Nem kell céget alapítanod
• A bevételed után kedvezményes adózás jár
• Saját termelésű terméket adhatsz el (amit te termeltél, neveltél, gyűjtöttél)
• A nyilvántartásba vételt a NAK-nál kéred (nem a NAV-nál)

Ki lehet őstermelő? Bármely 16. életévét betöltött magánszemély, aki saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat (földje van, saját vagy bérelt, vagy állatot tart). Nem kell végzettség, nem kell szakképesítés. Az egyetlen feltétel, hogy te magad termelj.

Mi az a kistermelő?

A kistermelő fogalma az élelmiszer-biztonsági szabályozásban gyökerezik. Ha a termelt élelmiszert közvetlenül a végső fogyasztónak adod el (piacon, háztól, házhozszállítással), és ehhez a NéBIH-nél (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) bejelentkezel, kistermelő leszel.

Röviden:

• A NéBIH-nél regisztrálsz (nem a NAV-nál)
• Meghatározza, milyen terméket, mekkora mennyiségben és hogyan adhatsz el
• Enyhébb higiéniai előírások, mint az ipari élelmiszergyártóknál - de van szabály
• A cél: a kisgazda közvetlenül tudjon értékesíteni anélkül, hogy ipari szintű engedélyekre legyen szüksége

A részletes szabályozást a 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet tartalmazza, amely 2023 novemberétől hatályos.

A 7 legfontosabb különbség

Dióhéjban: Az őstermelő azt mondja meg, hogyan adózol. A kistermelő azt mondja meg, mit adhatsz el és hogyan.

Melyiket válaszd? - Döntési fa

Ha állattartó vagy (szarvasmarha, birka, csirke)

Élő állatot adsz el: Az őstermelői nyilvántartásba vétel elegendő. Az élő állat nem élelmiszer - a NéBIH-es kistermelői regisztráció nem kell.

Húst adsz el (vágott, darabolva): Mindkettő kell. Az őstermelői nyilvántartásba vétel az adózáshoz, a kistermelői bejelentés az értékesítéshez. A vágásnak engedélyezett vágóhídon kell történnie - háztáji vágásból nem adhatsz el. A baromfinál van könnyítés: csirkék vágása szakszerűen - a házi vágás szabályai →

Tojást adsz el: Kistermelőként az I. kategóriában heti legfeljebb 500 db, évente legfeljebb 20 000 db tojást adhatsz el (II. kategóriában heti 1 500 és évi 60 000 db, 60/2023. AM rendelet 3. melléklet). Az őstermelői nyilvántartásba vétel az adózáshoz kell mellé. Legfeljebb 50 tojótyúk mellett a tojásra nem kell a termelői kódot ráírni, ha a neved, címed és FELIR számod ki van téve az árusítóhelyen: bejelentés alól ez nem mentesít.

Ha feldolgozott terméket akarsz eladni

Lekvár, szörp, aszalt gyümölcs, savanyúság: Kistermelőként meghatározott mennyiségben értékesítheted, ha saját alapanyagból készíted. A feldolgozás helyének meg kell felelnie a kistermelői higiéniai előírásoknak (nem ipari konyha kell, de tiszta, elkülönített hely igen).

Kolbász, szalámi, húskészítmény: Kistermelőként korlátozott mennyiségben értékesítheted. A feltételek szigorúbbak: hűtőlánc, higiénia, NéBIH-ellenőrzés.

Sajt, tejtermék: Az egyik legszigorúbban szabályozott terület. Kistermelőként is értékesíthető, de a pasztőrözés, hőkezelés és higiénia dokumentálása kötelező.

Ha piacon és online is árusítanál

Piacon: Kistermelői regisztráció + őstermelői nyilvántartásba vétel a leggyakoribb kombináció. A piaci helypénz és a vásárlók megszokták ezt a formát.

Online (webshop, Facebook, REKO): Kistermelőként Magyarország egész területén értékesíthetsz a végső fogyasztónak (60/2023. AM rendelet 5. § (1)), a 40 km-es határ csak a nagyállatok vágóhídon levágott húsára vonatkozik. A REKO-csoportok és a közvetlen értékesítés ezt jól lefedik. Online rendelés + személyes átvétel működik, postai szállítás élelmiszernél bonyolultabb (hűtőlánc). Ha az átvételt tervezed, nézd meg a szállítási menetrendünket.

Boltba, étterembe: A kistermelő a 60/2023. AM rendelet 5. §-a szerint kiskereskedelmi és vendéglátó létesítménynek, sőt szálláshely-szolgáltatónak is értékesíthet. A nagyállatok húsánál szűkebb a terület (azonos vármegye, légvonalban 40 km vagy Budapest). Az őstermelői nyilvántartásba vétel az adózáshoz itt is kell.

Lehet egyszerre mindkettő?

Igen, és a legtöbb kisgazda az is.

A tipikus felállás:

1. NAK-nál: Őstermelői nyilvántartásba vétel → kedvezményes adózás (a tevékenységet a NAV-nál is be kell jelenteni)
2. NéBIH-nél: Kistermelői regisztráció → élelmiszer-értékesítési jogosultság

Az egyik az adóhatóságnak szól, a másik az élelmiszer-hatóságnak. Különböző rendszerek, különböző célok - de együtt használod őket.

Példa a Remény Farmról: Mi kistermelőként regisztráltunk a NéBIH-nél, hogy húst és tojást értékesíthessünk közvetlenül. Az adózást pedig a gazdaság formájában oldjuk meg. Amikor a piacon állunk, a kistermelői bejelentésünket mutatjuk. Amikor az adóbevallásnál tartunk, az őstermelői/vállalkozói keretben számolunk el.

Gyakori tévhitek

„Az őstermelő bármit eladhat." Nem. Az őstermelői státusz az adózást szabályozza, nem az élelmiszer-értékesítést. Ha húst, tejet vagy feldolgozott terméket akarsz eladni, a NéBIH-es kistermelői vagy élelmiszer-vállalkozói regisztráció is kell.

„A kistermelő nem adózik." De igen. A kistermelői státusz nem adómentesség - az csak megmondja, mit adhatsz el. Az adót ettől függetlenül fizeted (őstermelőként, egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozásként).

„Háztáji vágásból el lehet adni a húst." Nem. Értékesítésre szánt húsnak engedélyezett vágóhídon, hatósági állatorvos felügyelete mellett kell készülnie. Háztáji vágás kizárólag saját fogyasztásra - eladni tilos.

„40 km-nél messzebbre nem szállíthatok." Ez nem általános szabály: a kistermelő Magyarország egész területén értékesíthet a végső fogyasztónak. A szűkebb szabály a húsra vonatkozik: a vágóhídon levágott nagyállatok (például szarvasmarha, sertés, juh) húsát a végső fogyasztónak csak a gazdaság helyén, boltnak és vendéglátóhelynek pedig azonos vármegyében, légvonalban 40 km-en belül vagy Budapesten lehet eladni (60/2023. AM rendelet 5. § (2)).

„Kell hozzá végzettség." Sem az őstermelői, sem a kistermelői regisztrációhoz nem kell mezőgazdasági végzettség.

Gyakran ismételt kérdések

Mennyibe kerül az őstermelői igazolvány?

Őstermelői igazolványt 2021. január 1. óta nem állítanak ki: a státuszod az agrárkamarai (NAK) nyilvántartásba vétellel keletkezik. A kistermelői regisztráció a NéBIH FELÍR rendszerében szintén ingyenes. (A teljes regisztrációs folyamat →)

Ki ellenőrzi az őstermelőt és ki a kistermelőt?

Az őstermelőt a NAV ellenőrzi (adózás szempontjából). A kistermelőt a NéBIH és a járási hivatal ellenőrzi (élelmiszer-biztonság, higiénia szempontjából). Ha mindkettő vagy, mindkét hatóság jöhet.

Hogyan adózik az őstermelő 2026-ban?

Két opció: (1) Átalányadó: a bevétel 90%-a levonható költséghányadként, a maradékra 15% SZJA. (2) Tételes elszámolás: a tényleges bevételek és költségek alapján. A legtöbb kisgazdának az átalány egyszerűbb. Részletes számolási példákat a teljes adózási útmutatóban találsz.

Eladhatok-e a saját udvaromról közvetlenül?

Igen, ez az egyik legegyszerűbb forma. Kistermelőként regisztrálva az udvarról, háztól, tanyáról közvetlenül értékesíthetsz a végső fogyasztónak. A NéBIH felé bejelented a tevékenységet és a termékkört.

Kell-e pénztárgép?

Hogy kell-e pénztárgép, azt a tevékenységed köre dönti el (48/2013. NGM rendelet), ezért a NAV-nál érdemes rákérdezni; számlát vagy nyugtát minden esetben kell adni. Ha egyéni vállalkozóként működsz, más szabályok vonatkoznak rád.