Fontos: Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül adótanácsadásnak. Ha az őstermelő és kistermelő közti különbség még nem tiszta, olvasd el az összehasonlító cikkünket. A konkrét esetedre vonatkozóan mindig kérj könyvelő vagy adótanácsadó segítséget.
Ha azt keresed, hogy „mennyi adót fizet az őstermelő", akkor valószínűleg már tudod, mi az az őstermelői igazolvány — most azt akarod érteni, hogy ez pénzügyileg hogyan néz ki. A NAV tájékoztatója megvan, csak éppen úgy van megírva, mintha szándékosan senki ne értse. Ez a cikk az emberi változat: konkrét számokkal, konkrét példákkal.
Őstermelő adózási formák egy percben
2026-ban egy mezőgazdasági őstermelőnek három lehetősége van arra, hogyan számolja el a jövedelmét:
| Adózási forma | Lényege | Kinek való? |
|---|---|---|
| Átalányadózás | Bevétel 90%-a elismert költség, a maradék 10% a jövedelem | A legtöbb kisebb gazda |
| Tételes költségelszámolás | Csak a számlával igazolt tényleges költségek vonhatók le | Aki sokat költ gépre, takarmányra |
| 10% költséghányad | Bevétel 10%-a az elismert költség, 90% a jövedelem | Ritkán éri meg, kerüld |
Az átalányadózás az alapértelmezett. Ha nem nyilatkozol másképp a NAV felé, az lesz az adózási módod.
Átalányadózás — a legtöbb gazdának ez a legjobb
Ki választhatja?
Az átalányadózást választhatod, ha az őstermelői tevékenységedből származó éves bevételed nem haladja meg a 34 896 000 forintot (ez a 2026-os éves minimálbér tízszerese). Ez az összeg a termelői támogatásokat nem tartalmazza — azok adómentesek és ebbe a bevételi korlátba sem számítanak bele.
A jó hír: a gazdák túlnyomó többsége messze ez alatt a határ alatt marad. Ha évi 5-15 millió forint körüli bevételről van szó, az átalányadó rendszerint a legkedvezőbb.
Hogyan számolódik? (konkrét példa)
Az őstermelők átalányadójánál a törvény 90%-os költséghányadot ismer el. Ez azt jelenti, hogy a bevételed 10%-a számít jövedelemnek — a többi automatikusan elköltöttnek tekintendő, nem kell számlát gyűjteni hozzá.
Számolási példa — Kovács Péter, birkatenyésztő, évi 4 000 000 Ft bevétellel:
| Tétel | Összeg |
|---|---|
| Éves bevétel | 4 000 000 Ft |
| Elismert költség (90%) | 3 600 000 Ft |
| Adóköteles jövedelem (10%) | 400 000 Ft |
| Adómentes jövedelemhatár 2026-ban | 1 744 800 Ft |
| Fizetendő SZJA | 0 Ft ✅ |
Igen, jól olvasod. Ha az éves bevételed 17 448 000 forint alatt van (ez a minimálbér ötszöröse, bevételre visszaszámolva), és átalányadózó vagy, az SZJA nulla. A jövedelmed nem éri el az adómentes határt.
Számolási példa — Szabó Éva, tojástermelő, évi 25 000 000 Ft bevétellel:
| Tétel | Összeg |
|---|---|
| Éves bevétel | 25 000 000 Ft |
| Elismert költség (90%) | 22 500 000 Ft |
| Adóköteles jövedelem (10%) | 2 500 000 Ft |
| Adómentes rész | 1 744 800 Ft |
| Adóköteles rész | 755 200 Ft |
| SZJA (15%) | 113 280 Ft/év |
25 millió forint bevétel után 113 ezer forint SZJA. Ez a rendszer ereje.
Mikor NEM éri meg az átalányadó?
Ha a tényleges, igazolt költségeid meghaladják a bevételed 90%-át. Ez ritka, de előfordulhat: például ha drága gépeket vásároltál hitelre, vagy egy különösen rossz évben a takarmányköltségeid kirúgtak. Ilyenkor a tételes elszámolás jobban jöhet.
Egy egyszerű teszt: összeadod az évi igazolt kiadásaidat (számla, bizonylat). Ha az kevesebb, mint a bevételed 90%-a — maradj az átalányadónál.
Tételes költségelszámolás — ha sokat költesz
Mire számolhatsz el költséget?
A tételes elszámolásnál csak a számlával, bizonylattal igazolt, az őstermelői tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadásokat tudod levonni. Például:
- Takarmány, alom, vetőmag, műtrágya
- Állatorvosi díjak, gyógyszerköltsége
- Üzemanyag (arányosan a gazdasági használatra)
- Gép- és eszközbeszerzés (értékcsökkentéssel)
- Bérleti díjak (föld, istálló)
- Telefon, internet (arányosan)
Ami nem számolható el: lakás rezsije (kivéve elkülönített gazdasági épület), személyes megélhetési kiadások, olyan vásárlás ami nincs közvetlen kapcsolatban a gazdálkodással.
Számolási példa
Nagy Tibor, szarvasmarha-tartó, évi 8 000 000 Ft bevétel és 7 400 000 Ft igazolt költség:
| Tétel | Összeg |
|---|---|
| Éves bevétel | 8 000 000 Ft |
| Igazolt, elszámolható költség | 7 400 000 Ft |
| Jövedelem | 600 000 Ft |
| Adómentes határ | 1 744 800 Ft |
| Fizetendő SZJA | 0 Ft ✅ |
Ha átalányadót választott volna: a jövedelme 800 000 Ft lett volna (10%), ami szintén nulla SZJA — de a tételes elszámolásnál is hasonlóan jár. A különbség ott jön be, ha a tényleges költségek magasabbak a bevétel 90%-ánál.
Mikor éri meg tételesen? Ha a tényleges kiadásaid meghaladják a bevételed 90%-át. Például 8 millió bevétel mellett 7,5 millió igazolt költség esetén: tételes jövedelem = 500 000 Ft, átalányadós jövedelem = 800 000 Ft — a tételes kedvezőbb.
Főállású őstermelő: TB, járulékok, minimum adó
Ha az őstermelői tevékenység az egyetlen biztosítotti jogviszonyod — nincs mellette legalább heti 36 órás munkaviszony vagy más biztosítást adó jogviszony —, akkor biztosítottnak minősülsz, és járulékot kell fizetned.
Mit jelent ez számokban?
A főállású, biztosított őstermelő havonta legalább a minimálbér alapján fizet járulékot, 2026-ban ez 290 800 Ft/hó.
| Teher | Mérték | Havi összeg (minimum alap) |
|---|---|---|
| TB-járulék | 18,5% | 53 798 Ft |
| Szociális hozzájárulási adó (SzHo) | 13% | 37 804 Ft |
| Összesen havi | 31,5% | ~91 602 Ft |
| Összesen évi | ~1 099 224 Ft |
Ez közel 1,1 millió forint évi kötelező köztehervállalás akkor is, ha keveset keresel — cserébe TB-biztosítottként hozzájutsz az egészségügyi ellátáshoz, betegszabadsághoz, és a jövőben nyugdíjhoz is.
Fontos kivétel: Ha az éves bevételed 17 448 000 Ft alatt van (átalányadósnál), a SzHo fizetési kötelezettség alól mentesülsz. Ilyenkor csak a TB-járulékot kell fizetni a minimum alap után — de ez még így is ~53 800 Ft/hó.
Számolási példa — főállású őstermelő, évi 6 000 000 Ft bevétel
| Tétel | Összeg |
|---|---|
| Éves bevétel | 6 000 000 Ft |
| Átalányadós jövedelem (10%) | 600 000 Ft |
| SZJA (adómentes alatt, 0%) | 0 Ft |
| SzHo (bevétel < 17,4M, mentesül) | 0 Ft |
| TB-járulék (18,5% × 290 800 × 12) | ~645 576 Ft |
| Összes évi közteher | ~645 576 Ft |
| Marad a zsebedben | ~5 354 424 Ft |
Mellékállású őstermelő: mire figyelj
Ha az őstermelői tevékenység mellett van legalább heti 36 órás munkaviszonyod (vagy más biztosítást adó jogviszonyod), akkor nem minősülsz biztosítottnak az őstermelői tevékenységed alapján. Ez jó hír pénzügyileg, mert:
- Nem kell TB-járulékot fizetned az őstermelői jövedelmed után
- SzHo-t sem kell fizetned, ha átalányadózó vagy és a bevételed nem haladja meg az éves minimálbér ötszörösét (17 448 000 Ft)
- A SZJA-adómentes határig (1 744 800 Ft jövedelem) szintén nulla az adó
Számolási példa — mellékállású, évi 4 000 000 Ft bevétel, átalányadó:
| Tétel | Összeg |
|---|---|
| Bevétel | 4 000 000 Ft |
| Átalányadós jövedelem (10%) | 400 000 Ft |
| SZJA | 0 Ft (adómentes alatt) |
| TB-járulék | 0 Ft (nem biztosított) |
| SzHo | 0 Ft (bevétel < 17,4M) |
| Összes közteher | 0 Ft |
| Marad | 4 000 000 Ft |
A mellékállású, kisebb bevételű őstermelő tehát tényleg nullán jár adóban — legálisan. (Mit árusíthatsz pontosan? →)
NAV adószám és regisztráció (lépésről lépésre)
Az őstermelői igazolványt és az adószámot az agrárkamaránál igényled, nem a NAV-nál. A folyamat:
- Agrárkamarai regisztráció — online vagy személyesen a területi kamaránál (ingyen)
- Gazdálkodói nyilvántartás — az ügyfélkapun keresztül kell rögzíteni a gazdaságot a területileg illetékes kormányhivatal mezőgazdasági osztályánál
- Őstermelői igazolvány kiváltása — a kamarai regisztráció után igényelhető, ez tartalmazza az adószámodat is
- NAV bejelentkezés — a tevékenység megkezdésekor az igazolványoddal automatikusan adószámot kapsz, de az adóalap és az adózási mód megválasztásáról a NAV-ot is értesíteni kell (SZJA-bevallásban, évente)
Fontos: Az adózási mód (átalányadó vs. tételes) választása az adóév elején, az SZJA-bevallásban vagy az adóelőleg-nyilatkozatban történik. Ha nem nyilatkozol, az átalányadó az alapértelmezett.
Mikor kell számlát adnod? (és mikor nem)
Ez az egyik leggyakoribb kérdés, és rengeteg gazda téved benne.
Kötelező számlát adni:
- Ha a vevő (magánszemély is) kéri
- Ha vállalkozásnak, cégnek értékesítesz — mindig
- Ha online bolton keresztül értékesítesz
Nem kötelező számlát adni (de ajánlott):
- Közvetlen, személyes értékesítésnél magánszemélyeknek, ha a vevő nem kéri
- Piacon, farm shopban magánszemélyeknek, ha a vevő nem kéri
Nyugta: Ha nem adsz számlát, nyugtát kell adni — akár kézírással is, ha nincs pénztárgépkötelezettséged.
Pénztárgép-kötelezettség: Az őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint ha csak kiskereskedelmi értékesítést folytatsz végfelhasználóknak, és az éves bevételed nem haladja meg a 2 500 000 Ft-ot, mentesülhetsz — de ezt mindig ellenőrizd a NAV aktuális tájékoztatójában, mert a szabályok változhatnak.
Éves bevallás — mit, mikor, hogyan
Az őstermelő az SZJA-bevallást minden évben május 20-ig nyújtja be az előző adóévre. (Ha a NAV az eBEVALLÁS rendszerén tervezetet készít, azt vagy elfogadod, vagy módosítod.)
Mit kell feltüntetni:
- Az éves bevételedet (termelői számla, nyugta alapján)
- Az adózási módot (átalányadó vagy tételes)
- A levonható kedvezményeket (négygyermekes anyák kedvezménye, 25 év alattiak kedvezménye stb.)
- Az adóelőlegek befizetett összegét
Adóelőleg: Ha a bevételed meghaladta a SzHo/SZJA mentes határt, negyedévente kell adóelőleget fizetni (a negyedévet követő hónap 12-éig). De amíg a fizetendő összeg nem haladja meg a 10 000 Ft-ot, nem kell befizetni.
3 gyakori hiba amit gazdák elkövetnek (és hogyan kerüld el)
1. Nem nyilatkoznak az adózási módról, és az rossz lesz Az átalányadó alapértelmezett, de ha valakinek tételes a kedvezőbb, és elfelejt nyilatkozni — az egész évet az átalányadóval zárja. Könyvelővel január-február körül érdemes áttekinteni.
2. A termelői támogatásokat beleszámolják a bevételi korlátba Az agrártámogatások (SAPS, AKG stb.) nem minősülnek bevételnek az átalányadó-határok szempontjából. Sokan megijednek hogy átlépik a limitet — holott a támogatásokat ki kell zárni a számításból.
3. Mellékállásban tévesen fizetik a TB-járulékot Ha van mellette munkaviszony, az őstermelői tevékenység után nem kell TB-járulékot fizetni. Mégis vannak, akik „biztosra mennek" és befizetik — feleslegesen. A visszaigénylés körülményes, jobb ha eleve nem keletkezik.
Összehasonlítás: főállás vs. mellékállás egy táblázatban
| Főállású őstermelő | Mellékállású őstermelő | |
|---|---|---|
| TB-járulék (18,5%) | ✅ Kötelező (min. alap) | ❌ Nem köteles |
| SzHo (13%) | ✅ Kötelező (min. alap, ha bevétel > 17,4M) | ❌ Nem köteles (ha bevétel < 17,4M) |
| SZJA | 15% a jövedelem adóköteles része után | 15% a jövedelem adóköteles része után |
| Egészségügyi ellátás | Saját TB-biztosítás | A munkaviszonyon keresztül |
| Nyugdíjszerzés | Saját, a minimálbér alapján | A munkaviszonyon keresztül |
Gyakran ismételt kérdések
Mennyi adót fizet az őstermelő?
Attól függ, mennyi a bevétele és van-e más jogviszonya. Átalányadósnál, ha az éves bevétel nem haladja meg a 17 448 000 forintot (2026), az SZJA nulla — mert a jövedelem (bevétel 10%-a) az adómentes határ alatt marad. A főállású őstermelő TB-járulékot és SzHo-t is fizet a minimálbér alapján, ami 2026-ban havi kb. 91 600 forint.
Kell-e számlát adnia az őstermelőnek?
Igen, ha a vevő kéri — mindig. Ha a vásárló magánszemély és nem kéri, elegendő a nyugta. Vállalkozásnak, cégnek értékesítésnél számla kötelező. Az NTCA (NAV) aktuális tájékoztatója pontosítja a pénztárgép-kötelezettség határait.
Mikor éri meg az átalányadó az őstermelőnél?
Szinte mindig, ha a tényleges, igazolható kiadások nem haladják meg a bevétel 90%-át. Az átalányadó nem igényel bizonylatgyűjtést, egyszerűbb és az adómentességi határ is kedvező: évi 17,4 millió forint bevételig nulla az SZJA, nulla a SzHo.
Hogyan igényelek adószámot őstermelőként?
Az adószámot az agrárkamarai regisztrációval és az őstermelői igazolvány kiváltásával kapod meg — nem kell külön NAV-hoz menni. A regisztrációt online is intézheted az agrárkamaránál (magyargazda.hu), az igazolványhoz szükséges a gazdálkodói nyilvántartásba vett gazdaság.
Ami a lényeg — mennyit fizetsz és mikor
Az őstermelők adózása 2026-ban a legtöbb gazda számára kedvező: az átalányadó 90%-os költséghányaddal és a magas adómentességi határral azt jelenti, hogy évi 17 millió forintos bevételig SZJA egyáltalán nem keletkezik. A főállású őstermelő havonta közel 92 ezer forint járulékot fizet — ez a biztosítás ára (TB, nyugdíj). A mellékállású gazda, akinek van munkaviszonya is, szinte teljesen mentesül a közteher alól.
Ha még az engedélyezési folyamat is kérdés, nézd meg a kistermelői „engedély" útmutatónkat. Mielőtt döntesz az adózási módról: számold ki mindkét forgatókönyvet, vagy kérd könyvelő segítségét. Egy rossz döntés nem katasztrófa, de egy jó döntés évi több százezer forintot jelenthet.