Szelénhiány Magyarországon: Finnország példája és megoldási lehetőségek

Magyarország talajai szelénhiányosak. A szelén az emberi és az állati egészséghez is nélkülözhetetlen nyomelem. Hazánk földjei földrajzi okokból szegények ebben az elemben, ami az itt élő állatok és emberek egészségére is hatással van.

Erre a problémára hatékony megoldást talált Finnország.

Miért fontos a szelén?

A szelén számos biológiai folyamatban részt vesz. Antioxidáns hatása révén segít megvédeni a sejteket a káros szabadgyökök ellen, támogatja a pajzsmirigy működését, erősíti az immunrendszert, és hozzájárul az egészséges anyagcseréhez. Szelénhiány esetén növekedhet a szív- és érrendszeri betegségek, valamint bizonyos ráktípusok kockázata is. Az állattartók számára különösen ismerős lehet a szelénhiány, hiszen a szelénes nyalósó az egyik legfontosabb kiegészítő, amire az állatoknak szükségük van.

Finnország megoldása

Finnország az 1980-as évek elején szembesült a szelénhiány problémájával. Az ország talaja szelénben szegény volt, ami az állatállomány és az emberi lakosság szelénellátottságát is negatívan befolyásolta. A megoldás egyszerű és hatékony volt: a szelént az 1984-es állami döntés alapján, 1985-től hozzáadták a többtápanyagú műtrágyákhoz, nátrium-szelenát (nem szelenit) formájában (Alfthan és munkatársai, 2015).

A módszer azért hatékony, mert a szelén így bekerül a körforgásba. A növények felszívják a szelént a talajból, majd az emberek megeszik ezeket a növényeket, vagy az állatok húsát, akik ezeket a növényeket fogyasztják. Ennek köszönhetően a szelén folyamatosan jelen van az élelmiszerláncban. A műtrágyába kevert szelén mennyiségét Finnországban az évek során többször módosították: kezdetben 16, illetve 6 mg/kg volt (Luke tanulmány), 1991-től egységesen 6 mg/kg, később viszont emelték, ma a szántóföldi növények műtrágyáiban 15 mg Se/kg (Alfthan és munkatársai, 2015).

Hogyan használhatjuk ezt itthon?

Magyarországon is megfontolható lenne hasonló megközelítés. Finnországban a szelént a gyártók keverik a többtápanyagú műtrágyába, mg/kg nagyságrendű koncentrációban, országos, szabályozott programban (Alfthan és munkatársai, 2015). Házilag, saját szakállra szelénnel kezelni a talajt vagy a legelőt nem érdemes: a szelén szűk sávban hasznos, túladagolva mérgező az állatnak és az embernek is. Előbb talaj- és takarmányvizsgálat kell, a kezelésről pedig szakember (agrármérnök, állatorvos) dönthet.

Ez a kezelési mód egyszerű és olcsó, a betegségek megelőzésén pedig hosszú távon a társadalom is sokat spórolhat.