Farmbot XL Magyarországon – a jövő mezőgazdasági robotja?

Sokan felkapták a fejüket, amikor a Farmbot közösségi finnanszírozása elindult 2016-ban. Egy olyan gépet láthattunk a videókon, ami a szüretelésen kívül minden egyéb zöldségtermesztési munkát (magok ültetése, locsolás, gazolás) ellát a tulajdonosa számára:

A gép CNC (vagy egyeseknek 3D nyomtató) elven működik, ahol egy mágneses csatlakozójú fej végzi a munkát XYZ irányokban. A fejeket a gép képes váltani munkafolyamatok között.

Fontos megemlíteni, hogy a projekt teljesen nyílt forráskódú, így az alkatrészlista, a 3D modellek, a forráskód szabadon elérhető, használható, továbbfejleszthető.

2016-ban még nem tudtam magamnak megindokolni a beruházást. Az eredeti farmbot 1.5 méter x 3 méter ágyást tud kezelni, amihez kb. 1 200 000 forintos (vámmal és áfával terhelt) ár társult. Ez négyzetméterenként 266 000 forint.

Levelezésbe kezdtem a projekt tulajdonosával, aki elmondta, hogy elsődleges céljuk (helyesen) a háztartások számára fejleszteni, de a dimenziók elvileg növelhetők. Viszont ez további megoldandó feladatokat ad (hőtágulás, súly).

Idén végül megjelent a Farmbot XL, ami az eredeti ágyásméretet minden irányban megkétszerezte (3m x 6m), így 4x nagyobb megművelt területet biztosít. Aki kertészkedik, tudja: 18m2 rengeteg hely és több, mint elegendő egy párfős család zöldségigényeinek ellátására.

A négyzetméterenkénti ár pedig 80 000 forint körülre csökkent. Ne feledjétek, hogy ez már VÁM, szállítás és ÁFA terheléssel együtt. Ha Amerikában élnénk, a költségek jelentősen alacsonyabbak lennének, a zöldségárak pedig jóval magasabbak, aminek eredményeként sokkal jobb lenne a megtérülés.

Az Y dimenzió elvileg még tovább növelhető, így én hamarosan 3m x 9m ágyással fogok próbálkozni.

Akkor ez fogja megmenteni a világot? Közel sem. A véleményem továbbra is az, hogy a technológia (egyedül) nem fog megmenteni minket.

Maga a Farmbot elterjedése segíthet az ökológiai lábnyom csökkentésében, hiszen a megtermelt zöldségek nem utazzák át a fél világot. Teljes “bio” termelés is megvalósítható és célszerű is, így tovább csökkentve a környezeti terhelést.

Ahhoz azonban, hogy a mostani kiterjedt környezetszennyezést és üvegházhatást visszaszorítsuk és megfordítsuk, a farmbot nem megoldás. Erre a legjobb lehetőségünk -tudomásom szerint- csak a kontrollált legeltetés, erdőkertesítés, notill gazdálkodás és úgy általában a termőtalaj teremtése (=szén megkötése a levegőből).

Akkor mégis miért van neked ilyen?

Hiszek abban, hogy több agyat és agykapacitást kell ráállítani a környezeti problémák megoldására. Ha csak a tévén, netflixen, mobiljátékokon töltött idő töredékét áldoznánk a környezet gondozására és megoldások kutatására, már nem lennénk veszélyben.

Jövőbe mutató kezdeményezésnek tartom a famrbotot, aminek a céljával teljesen egyetértek: teljesen lokalizálni az élelmiszertermelést, azaz mindenkinek kézközelben teremjen a saját élelmiszere. Mert ahol napfény és víz van, ott élelmet is lehet termelni.

A gép ára pedig folyamatosan csökkenhet a jövőben. Ehhez azonban az szükséges, hogy többen használják, tömeggyártás legyen és sok ember együtt gondolkozzon az ötlet továbbfejlesztésén, javításán. Kellenek a pionírok, akik nem feltétlen a hasznot látják a projektben.