Az antibiotikum-mentes csirke és ami mögötte van

Nemrég járt nálunk a TV2 Tények Plusz stábja, ami nagy öröm volt.

A témát az adta, hogy a Germanwatch nevű szervezet által készített jelentés szerint a diszkont áruházak polcain található csirkehús fele fertőzött antibiotikumnak ellenálló baktériumokkal, ami komoly egészségügyi kockázatot jelent.

Ebben a posztban szeretném jobban kifejteni a véleményemet-véleményünket, mint amit az egy órás beszélgetésből valószínűleg kivágott 20-30 másodperces jelenet megenged.

Először is: az antibiotikum egy csoda

Az antibiotikumok felfedezése egy hatalmas áldás az emberiségnek, aminek segítségével megszámlálhatatlanul sok emberéletet sikerült megmenteni. A jelenlegi túlhasználat viszont – főleg az állattartásban, de az emberi túlhasználat is beleértve – a jövőnk felzabálása. Ugyanúgy viselkedünk, mint az élet többi területén: nagyon rövid távon gondolkodunk, nem törődve a következő generációkkal. A legnagyobb probléma (a több kisebb mellett): van egy csoda, amivel a jövőben is képesek lennénk életeket menteni, de most arra használjuk fel, hogy minél hatékonyabban, minél olcsóbban állítsunk elő húst.

Hogyan kapcsolódik az antibiotikum a hatékony hústermeléshez?

A válasz egyszerű. Ahhoz, hogy minél “hatékonyabban” (ipari szemlélettel) lehessen termelni, az állatállományt minél kisebb helyen kell tartani és utánozni egy gyár működését. Kisebb területen hatékonyabbá válik és kevesebb munkaerőt igényel az állatok etetése, itatása, takarítása, olcsóbbá válik a fűtés-légkondicionálás (nehogy már a drága takarmányt saját testük fűtésére pazarolják el), kevesebbet tudnak mozogni az állatok (ami ismét csak energiapazarlás) stb.

Ezért néznek ki ezek az állattartó telepek ma már inkább gyárnak, mint farmnak.

Összehasonlításképpen: ma Magyarországon ugyanannyi munkaórával, amit mi beleteszünk (2 ember), éves szinten 1 millió ipari csirkét lehetne előállítani egy telepen.

Egy nagyobb telepet ma már néhány ember el tud vezetni a gépiesítésnek köszönhetően. Ehhez képest mi első évben 1600 csirkét állítottunk elő és jövőre sem tervezünk 4000 -nél többet. Mert nem bírnánk munkával.

Az összezsúfolt, saját és egymás ürülékével folyamatosan érintkező állatok pedig a betegségek melegágya. Egy ilyen állományon a fertőzések nagy sebességgel tudnak végigsöpörni. Itt jönnek képbe az antibiotikumok, amiket az első fertőzés legkisebb jelére megkapnak az állatok. Ekkora állományokat nem lehet kockáztatni holmi fertőzések miatt, mert rengeteg lenne a potenciális veszteség. A telepvezetőknek nincs is más választása, mint a gyógyszer.

Az EU -s elvek szerencsére sokkal szigorúbbak, mint az USA -ban. Itthon nem lehet prevenciós (megelőző) céllal antibiotikumokat adni az állatoknak. De természetesen az állatorvos belátásán múlik, mikor milyen kezelést rendel el, ehhez joga van. Így valószínű, hogy Magyarországon sem állunk jól az antibiotikum (túl)használattal.

Mit tegyél, ha garantáltan antibiotikum-mentes húst szeretnél enni vagy termelni?

A legegyszerűbb és legbiztosabb, ha magad termeled meg. Ehhez akár egy nagyobb családi ház udvara is elegendő lehet. (Ha erre nincs lehetőséged, akkor ismerünk pár termelőt, akinek fontos a gyógyszermentes és a minőségi csirkehús. :))

Tippek az antibiotikum mentes neveléshez

1. Fajtaválasztás: brojler helyett kettős hasznosítású

Elég nagy kihívás ipari termelésre szánt brojlercsirkét gyógyszermentes takarmányon felnevelni Magyarországon. (Nem lehetetlen, nekünk is sikerül.) Egy biotakarmány-keverő üzem nagyban leegyszerűsítené az egészet, de amíg ez nincs meg, addig nehéz feladat. El kell fogadnunk, hogy ezeket a húshibrideket teljesítményre tenyésztik és csak nagyon precíz és gondos takarmányozás mellett tudnak teljesíteni. Enélkül sérülékenyek. Olyanok, mint egy versenyautó. A megfelelő teljesítményhez speciális üzemanyagra van szükségük. Ettől még nem életképtelenek, nem halnak meg 6 hetes koruk után automatikusan infarktusban (ahogyan sokan hiszik), nem törik el a lábuk a súlyuk alatt.

1. Minden a megfelelő gazdán múlik.
Egyik barátunk minden évben meghagy a legelőn nevelt fehér brojler csirkékből pár példányt és beteszi őket a többi őshonos tyúkjai közé a tyúkudvarba. 6 hónaposan már 6-8 kg körüli a súlyuk és egészségesen elélnek több évig is. Minden másnap tojnak, kétszikű tojást.

Ha kettős hasznosítású csirkét választasz, akkor sokkal könnyebb dolgod lesz. Kezdetektől nevelheted gabonákból álló takarmányon (aminek nagy részének búzának kell lennie), mert nem olyan érzékeny. Adhatsz neki “befejező” tápot is, ezek több gyártónál (a Bábolnánál biztosan) teljesen gyógyszermentesek. El kell viszont olvasni a csomagolást, mert ha “egészségügyi várakozási idő” -be botlasz, abban biztosan van valami. A teljesítmény és a takarmányhasznosítás viszont sokkal rosszabb lesz. A 8-10 hetes vágási kor helyett 16-20 hetesen kerülnek vágósúly közelébe. Ebből következik, hogy az előállított hús drágábbá válik. Nem is kicsit.

Nagyon jó minőséget kapsz, csak kérlek ne számold ki a költségeket és az óradíjadat. Elégedj meg a tudattal, hogy olyan minőségű csirkét eszel, amihez máshogy szinte lehetetlen hozzájutni.

2. Friss alom naponta előneveléskor

Naposcsibéket érdemes friss faforgácson nevelgetni 2-3 hetes korukig. Párnaponta, de ahogy nőnek akár naponta újabb forgácsréteggel tisztán lehet őket tartani és csökkenteni a fertőzésveszélyt. A forgácsot csak szórjuk a meglévő alom tetejére. Egyszerű trükk és logikus, de nagyban hozzájárul az egészségükhöz.

3. Mozgatás, vándoroltatás

A szabadba kiköltöztetett csirkéket érdemes időről-időre friss füves területre költöztetni.

Ez két dolog miatt is fontos:

–   Higiénia. Egy kis területet nagyon gyorsan le tudnak lakni, így folyamatosan érintkeznek a saját és a többiek ürülékével. A költöztetéssel új, szűz területet kapnak, ami nagyban hozzájárul az egészségükhöz.

–   Változatosabb táplálék. A házi tyúk vegyes táplálkozású. Az étrendjének csak egy része kellene, hogy magvak legyenek. Azok a baromfik, akik csak takarmányt kapnak, nagyon egysíkúan táplálkoznak. A zöld növényi részek, a kikapart giliszták, bábok és az összefogott rovarok fontos kiegészítői a táplálkozásuknak. Azt hiszem, nagyon sokan emlékeznek a nagymamák, szülők, rokonok teljesen csupasz tyúkudvarára. Lehet nosztalgikus gondolni rá, de semmiképpen nem követendő példa.

4. Erjesztett takarmány, probiotikumok

Megfigyelésünk szerint, még a fehér brojler csirkéknél is kiváltható a kokcidiózis elleni gyógyszerek megfelelő higiéniával és némi erjesztett takarmánnyal.

Ennek receptje a következő: ledarált gabonákat (vagy akár befejezőtápot) probiotikumos vízzel bekeverünk és egy zárt vödörbe teszük legalább 24 órára. A víznek el kell lepnie a takarmányt! Ezeket a probiotikumokat szinte bárhol meg lehet vásárolni (EM-Bio, Greenman). Eddig meg tudtuk előzni vele a hasmenést.
Fehér brojler csirkéknél azonban nagyon oda kell figyelni a használatára. Ezek a csirkék amúgy is képesek túlenni magukat és az erjesztett táp állaga miatt még többet tudnak enni. Extrém esetben annyit is ehetnek, hogy megreped a begyükön a bőr (megtörtént eset). Ezért mi limitáljuk az ételmennyiségüket és nem kapnak többet az előírt napi fejadagnál.