Az antibiotikum-mentes csirke és ami mögötte van
Nemrég járt nálunk a TV2 Tények Plusz stábja, ami nagy öröm volt.
A témát az adta, hogy a Germanwatch nevű szervezet által készített jelentés szerint a diszkont áruházak polcain található csirkehús fele fertőzött antibiotikumnak ellenálló baktériumokkal, ami komoly egészségügyi kockázatot jelent.
Ebben a posztban szeretném jobban kifejteni a véleményemet-véleményünket, mint amit az egy órás beszélgetésből valószínűleg kivágott 20-30 másodperces jelenet megenged.
Először is: az antibiotikum egy csoda
Az antibiotikumok felfedezése egy hatalmas áldás az emberiségnek, aminek segítségével megszámlálhatatlanul sok emberéletet sikerült megmenteni. A jelenlegi túlhasználat viszont – főleg az állattartásban, de az emberi túlhasználat is beleértve – a jövőnk felzabálása. Ugyanúgy viselkedünk, mint az élet többi területén: nagyon rövid távon gondolkodunk, nem törődve a következő generációkkal. A legnagyobb probléma (a több kisebb mellett): van egy csoda, amivel a jövőben is képesek lennénk életeket menteni, de most arra használjuk fel, hogy minél hatékonyabban, minél olcsóbban állítsunk elő húst.
Hogyan kapcsolódik az antibiotikum a hatékony hústermeléshez?
A válasz egyszerű. Ahhoz, hogy minél “hatékonyabban” (ipari szemlélettel) lehessen termelni, az állatállományt minél kisebb helyen kell tartani és utánozni egy gyár működését. Kisebb területen hatékonyabbá válik és kevesebb munkaerőt igényel az állatok etetése, itatása, takarítása, olcsóbbá válik a fűtés-légkondicionálás (nehogy már a drága takarmányt saját testük fűtésére pazarolják el), kevesebbet tudnak mozogni az állatok (ami ismét csak energiapazarlás) stb.
Ezért néznek ki ezek az állattartó telepek ma már inkább gyárnak, mint farmnak.
Összehasonlításképpen: ma Magyarországon ugyanannyi munkaórával, amit mi beleteszünk (2 ember), éves szinten 1 millió ipari csirkét lehetne előállítani egy telepen.
Egy nagyobb telepet ma már néhány ember el tud vezetni a gépiesítésnek köszönhetően. Ehhez képest mi első évben 1600 csirkét állítottunk elő és jövőre sem tervezünk 4000 -nél többet. Mert nem bírnánk munkával.
Az összezsúfolt, saját és egymás ürülékével folyamatosan érintkező állatok pedig a betegségek melegágya. Egy ilyen állományon a fertőzések nagy sebességgel tudnak végigsöpörni. Itt jönnek képbe az antibiotikumok, amiket az első fertőzés legkisebb jelére megkapnak az állatok. Ekkora állományokat nem lehet kockáztatni holmi fertőzések miatt, mert rengeteg lenne a potenciális veszteség. A telepvezetőknek nincs is más választása, mint a gyógyszer.
Az EU -s elvek szerencsére sokkal szigorúbbak, mint az USA -ban. Itthon nem lehet prevenciós (megelőző) céllal antibiotikumokat adni az állatoknak. De természetesen az állatorvos belátásán múlik, mikor milyen kezelést rendel el, ehhez joga van. Így valószínű, hogy Magyarországon sem állunk jól az antibiotikum (túl)használattal.
Mit tegyél, ha garantáltan antibiotikum-mentes húst szeretnél enni vagy termelni?
A legegyszerűbb és legbiztosabb, ha magad termeled meg. Ehhez akár egy nagyobb családi ház udvara is elegendő lehet. (Ha erre nincs lehetőséged, akkor ismerünk pár termelőt, akinek fontos a gyógyszermentes és a minőségi csirkehús. :))
Tippek az antibiotikum mentes neveléshez
1. Fajtaválasztás: brojler helyett kettős hasznosítású
Elég nagy kihívás ipari termelésre szánt brojlercsirkét gyógyszermentes takarmányon felnevelni Magyarországon. (Nem lehetetlen, nekünk is sikerül.) Egy biotakarmány-keverő üzem nagyban leegyszerűsítené az egészet, de amíg ez nincs meg, addig nehéz feladat. El kell fogadnunk, hogy ezeket a húshibrideket teljesítményre tenyésztik és csak nagyon precíz és gondos takarmányozás mellett tudnak teljesíteni. Enélkül sérülékenyek. Olyanok, mint egy versenyautó. A megfelelő teljesítményhez speciális üzemanyagra van szükségük. Ettől még nem életképtelenek, nem halnak meg 6 hetes koruk után automatikusan infarktusban (ahogyan sokan hiszik), nem törik el a lábuk a súlyuk alatt.
1. Minden a megfelelő gazdán múlik.
Egyik barátunk minden évben meghagy a legelőn nevelt fehér brojler csirkékből pár példányt és beteszi őket a többi őshonos tyúkjai közé a tyúkudvarba. 6 hónaposan már 6-8 kg körüli a súlyuk és egészségesen elélnek több évig is. Minden másnap tojnak, kétszikű tojást.
Ha kettős hasznosítású csirkét választasz, akkor sokkal könnyebb dolgod lesz. Kezdetektől nevelheted gabonákból álló takarmányon (aminek nagy részének búzának kell lennie), mert nem olyan érzékeny. Adhatsz neki “befejező” tápot is, ezek több gyártónál (a Bábolnánál biztosan) teljesen gyógyszermentesek. El kell viszont olvasni a csomagolást, mert ha “egészségügyi várakozási idő” -be botlasz, abban biztosan van valami. A teljesítmény és a takarmányhasznosítás viszont sokkal rosszabb lesz. A 8-10 hetes vágási kor helyett 16-20 hetesen kerülnek vágósúly közelébe. Ebből következik, hogy az előállított hús drágábbá válik. Nem is kicsit.
Nagyon jó minőséget kapsz, csak kérlek ne számold ki a költségeket és az óradíjadat. Elégedj meg a tudattal, hogy olyan minőségű csirkét eszel, amihez máshogy szinte lehetetlen hozzájutni.
2. Friss alom naponta előneveléskor
Naposcsibéket érdemes friss faforgácson nevelgetni 2-3 hetes korukig. Párnaponta, de ahogy nőnek akár naponta újabb forgácsréteggel tisztán lehet őket tartani és csökkenteni a fertőzésveszélyt. A forgácsot csak szórjuk a meglévő alom tetejére. Egyszerű trükk és logikus, de nagyban hozzájárul az egészségükhöz.
3. Mozgatás, vándoroltatás
A szabadba kiköltöztetett csirkéket érdemes időről-időre friss füves területre költöztetni.
Ez két dolog miatt is fontos:
– Higiénia. Egy kis területet nagyon gyorsan le tudnak lakni, így folyamatosan érintkeznek a saját és a többiek ürülékével. A költöztetéssel új, szűz területet kapnak, ami nagyban hozzájárul az egészségükhöz.
– Változatosabb táplálék. A házi tyúk vegyes táplálkozású. Az étrendjének csak egy része kellene, hogy magvak legyenek. Azok a baromfik, akik csak takarmányt kapnak, nagyon egysíkúan táplálkoznak. A zöld növényi részek, a kikapart giliszták, bábok és az összefogott rovarok fontos kiegészítői a táplálkozásuknak. Azt hiszem, nagyon sokan emlékeznek a nagymamák, szülők, rokonok teljesen csupasz tyúkudvarára. Lehet nosztalgikus gondolni rá, de semmiképpen nem követendő példa.
4. Erjesztett takarmány, probiotikumok
Megfigyelésünk szerint, még a fehér brojler csirkéknél is kiváltható a kokcidiózis elleni gyógyszerek megfelelő higiéniával és némi erjesztett takarmánnyal.
Ennek receptje a következő: ledarált gabonákat (vagy akár befejezőtápot) probiotikumos vízzel bekeverünk és egy zárt vödörbe teszük legalább 24 órára. A víznek el kell lepnie a takarmányt! Ezeket a probiotikumokat szinte bárhol meg lehet vásárolni (EM-Bio, Greenman). Eddig meg tudtuk előzni vele a hasmenést.
Fehér brojler csirkéknél azonban nagyon oda kell figyelni a használatára. Ezek a csirkék amúgy is képesek túlenni magukat és az erjesztett táp állaga miatt még többet tudnak enni. Extrém esetben annyit is ehetnek, hogy megreped a begyükön a bőr (megtörtént eset). Ezért mi limitáljuk az ételmennyiségüket és nem kapnak többet az előírt napi fejadagnál.
Teljesen kezdőként írok, a napos csibék etetése érdekelne. Én is a biotakarmány híve vagyok. Milyen összetételű legyen a takarmány? Hányszor kell etetni naponta? Honnan érdemes beszerezni a hozzávalókat?
Szia!
A kokcidiózis elleni gyógyszerek kiváltására leírt recept, akár már naposcsibéknél is alkalmazható?
Köszi a választ!
Mi kokcidiózis ellen oltunk, naposcsibe korban, beérkezéskor.
üdvözlet
Szeretném megkérdezni, hogy milyen arányú az Önök csirkéje esetén ki a csirkecomb, illetve a csont nélküli csirkemell?
Tehát egy 1kg-os csirke esetén hány százalék általában a csirkecomb ebből és hány százalék a csirkemell csont nélkül ebből?
Konkrét választ szeretnék kérni
Köszönöm
üdvözlettel Tamás
sziasztok
Nehezen tudom dekódolni, hogy miért nem válaszoltatok a kérdésemre, és ugyanakkor miért nem jelenik meg itt a kérdésem? Eltűnt az éterben nyom nélkül.
Ebből következően kérdezném azt is, hogy – standard dolog az, hogy, ha egy weboldalba így van beépítve az üzenet küldés és nincs feltüntetve email cím (egyébként miért is nincsen?), akkor az emailre megy egy másolat a megírt üzenetről – miért nem lesz nyoma, ha egy érdeklődő ír Nektek, kérdéseket tesz fel?
Akkor feltenném újra a kérdésemet
A csirkecomb milyen arányú egy egész csirke tekintetében? Milyen százalékos arányú?
Mert szeretném kiszámolni, hogy mennyire jön ki 4200Ft/kg-árnál, és ugyanez a csont nélküli csirkemell tekintetében. Ugyanis számomra, illetve a kisgyermekem számára ezek a releváns csirkerészek, farháttal, nyakkal, lábbal, fejjel nem tudok mit kezdeni.
Kérem, hogy léccives válaszoljatok.
Kedves Tamás, elnézést kérek, de nincs kapacitásunk kiszámolni ezeket. A farhát, nyak stb. ugyanolyan értékes rész nekünk meg a vásárlóinknak, mint a többi és kizárólag egész csirkét árusítunk. Jelenleg nincs eladó csirkénk és az idei szállításokból is valószínű csak a már meglévő vásárlóknak fog jutni. Dávid
Kedves Dávid
Bocsáss meg, de miért beszélsz félre?Miért nem vagy egyenes? Mi ez a katyvasz-zagyva, több szálon bicsakló válasz egy teljesen normális érdeklődésre?
Nincs kapacitásotok kiszámolni ezeket?
Mit? Nem oda kell ülni, és bonyolult matematikai műveleteket végezni, ami órákat, napokat emészt fel, gyakorlatilag csípőből lehet mondani egy hozzávetőleges arányszámot.
De itt nyilván ugye nem erről van szó.
Továbbá. Irreleváns, hogy Neked vagy éppen más vásárlónak mi az értékes rész egy csirkében. Ebben egyúttal van egy hangulatkeltő faktor is.
De vissza. Rajtam van a fókusz. Én kérdeztem valamit, és a kérdésem relációjában az számít, hogy nekem mi a fontos, és, ha én kinyilatkozom, hogy én a kakastaréjt szeretem, milyen fénytörésben merül fel, jön ide az, hogy a többi más vásárló, no meg Ti mit szerettek? Komolyan Te elhiszed, hogy te ezt a választ adod nekem? És az is irreleváns, hogy tudok-e vásárolni, bár ugye nyilván ki kíváncsi egy ilyen vásárlóra, aki oszt és szoroz, és aztán nagyon arra a következtetésre jut, hogy valami bődületesen drága csirkecomb/csirkemell árba jön ki a dolog. És az a válasz is dekódolhatatlan hogy kijelented: mi egész csirkét árusítunk. Még csak sugallni sem sugalltam, hogy én ezt nem tudom, és nem is értelmezhető, hiszen attól, hogy én megkérdeztem, hogy a számomra értékes részek milyen arányban vannak, abból nem következik, hogy én csak csirkemellet, és combot szeretnék venni. Az egész egy totál katyvasz, ami mögött egy ujjbeggyel tapintható ellenérzés, ellenszenv van, hiszen nem jönne ki túl kecsegtetően és vonzóan a matek. És az egész mögött ez a motívum húzódik meg. Szégyeld magad, hogy ennyire tisztességtelen és ellenséges választ adtál egy apukának, aki a kisfiának szeretett volna csirkét venni. És, ha már itt tartunk, ha a kiscsirkék vakcinát kapnak, akkor a csirkéitek bizony nem biocsirkék, ami bekerül az állatba, az bekerül abba az élőlénybe is, aki ezeket a kis állatokat megeszi. És az nagy gáz jóbarát. Mert ott bizony akkor van nehézfém, adjuváns, vírusmaradék és társai. Felháborít, hogy ilyen szellemtelen és dehonesztáló választ írtál nekem.